A webertherm hőszigetelő rendszerek általános kivitelezési előírásai

Kiváló minőségű hőszigetelő rendszereink megfelelő kivitelezéséhez nyújt segítséget leírásunk, melyből megismerhetik rendszereink felépítését lépésről lépésre.

Weber Magyarország

Követelmények az alapfelülettel szemben

Az alapfelület legyen szilárd, száraz, teherbíró, mozgás- és zsugorodásmentes, szennyeződésmentes. Utólagos hőszigeteléseknél az alapfelület legyen mentes minden laza, könnyen lepergő habarcsrésztől vagy festékmaradéktól. A kijavítandó, illetve felújítandó homlokzati felületrészek keménységben és struktúrában a régi, meglévő vakolathoz legyenek hasonlóak.

A homlokzati munkák megkezdése előtt vizsgáljuk meg a fal külső síkját, mennyire egyenetlen (szükség esetén kicsapó zsinór használatával). Így meg tudjuk állapítani, hogy szükség van-e a falazat egyenetlenségeinél vésésre, esetleg kiegyenlítő alapvakolat felhordására. A modern vázkerámia falazatok esetében ügyelni kell a légtömörség biztosítására. A vakolatlan falszerkezeteknél az átmenő hézagok rontják a szerkezet épületfizikai jellemzőit, és a légtömörség biztosítása nélkül csökken a hőszigetelő rendszer energetikai megtérülése. A légtömörség biztosítására kül- és beltérben használjunk weberKPS profi alapvakolatot.

Az ablakkönyöklőket a hőszigetelési munkák megkezdése előtt el kell helyezni, kivételt képeznek az utólag kialakítandó bádogszerkezetek. Utólagos hőszigeteléseknél a könyöklők átépítése általában szükséges, a vízorros túlnyújtás érdekében. A redőnyszekrényeket és lefutó síneket ideiglenesen le kell szerelni, majd a bélletszigetelés végleges vastagságának függvényében a lemezeket méretre kell szabni. 

Webertherm rendszerek lépésről lépésre

  • Ügyeljünk a megfelelő hőszigetelő lap fajtájának, illetve vastagságának kiválasztására. Homlokzaton ásványgyapot (MW) üveggyapot (GW) lapot vagy EPS polisztirol lapot alkalmazzunk, lábazatra az extrudált polisztirol lap vagy csekély vízfelvétellel rendelkező egyéb PS lap (úgymint expert lap) nyújt megfelelő műszaki megoldást. Az optimális hőszigetelő lapvastagság meghatározásához a weboldalunkon található „falazatok hőátbocsátási tényezői” táblázatok nyújtanak segítséget.
  • A lábazati indítóprofil használata elengedhetetlen a profi rendszerfelépítéshez, mivel vízorros kialakítása miatt a homlokzaton lefolyó csapadékot távoltartja a lábazattól. Ügyeljünk arra, hogy az indítóprofilt a sarkoknál ne lapoltan, hanem behajlítva, vagy gérben összevágva csatlakoztassuk.
  • Az első sor felhelyezésekor először a lap alját illesszük az indítóprofilba, utána nyomjuk rá a falfelületre, majd az egymás fölé kerülő sorokban a lapokat kötésbe rakjuk. A lapok fektetett helyzetben legyenek. A hosszanti irányban elnyúló kubatúrájú épületek esetében, ahol az alapszerkezet egyenetlensége nagy mértékben megnehezítené az indítóprofil elhelyezését, a hőszigetelő rendszer  háló visszahajtással is indítható (magzáró elv). Ennek első lépése, hogy az első sor alsó síkjának magasságában a fogadó szerkezetre min. 10 cm szélességben üvegszövethálót ragasztunk az alapfelületre, a homlokzati sík teljes hosszában, 10 cm-es átfedésben. Ezt követően felragasztjuk az első sor hőszigetelő lapot, majd annak rövidebb éle mentén (az alján) a hálót ragasztórétegbe ágyazva visszahajtjuk a homlokzati síkra. A lapokat „pont-perem” módszerrel (a lap felületén a szélek mentén és középen 3 pontban felkent ragasztó) vagy teljes felületű ragasztással kell beépíteni.   
  • A sarkoknál a hőszigetelő lapokat az egymás fölötti soroknál felváltva, fogazott módon, kötésben túlnyújtva csatlakoztassuk, majd a csatlakozó két homlokzati sík elkészítése után, kifeszített acélhuzal mentén vágjuk le élben.
  • Figyeljünk arra, hogy a hőszigetelő lapok széleire (a lapok bütüire) ragasztóanyag ne kerüljön, mert az a homlokzaton hőhídként jelentkezhet. Ragasztóanyaggal a hőszigetelő lapok fal felőli oldalát pontszerűen, illetve körbe, a szélei mentén kenjük meg („pont-perem” módszer).
  • A falnyílásoknál úgy kell kialakítani a hőszigetelő lapok kiosztását, hogy ne essen egybe a hőszigetelő lapok illesztési vonala a falnyílások éleivel. A ragasztók felhordás utáni kezdeti szilárdságát az időjárási körülmények befolyásolhatják. A további művelet előtti kivárási időt ennek figyelembevételével kell meghatározni.

A dübelezés

A következő lépés a hőszigetelő lapok dübelezése, melynek során mechanikai rögzítéssel plusz tapadási biztonságot adunk hőszigetelő rendszerünknek. Lényeges szempont a helyes dübelminőség, illetve dübelhossz kiválasztása. Ásványgyapot hőszigetelő lapok esetében ajánlott acélszöges dübelt alkalmazni. EPS hőszigetelő lapokhoz alapfelülettől függően kell kiválasztani a megfelelő mechanikus rögzítő elemet. A helyes dübelhossz megállapításához figyelembe kell venni a hőszigetelő lapok, az esetleges kiegyenlítő alapvakolat, a meglévő régi alapvakolat vastagságait is, valamint azt, hogy a dübel előírt rögzítési mélysége a falazatban biztonsággal meglegyen.

Négyzetméterenként 8 db dübel alkalmazása ajánlott az alábbi esetekben:

  • régi meglévő vakolatra készülő hőszigetelő rendszer esetén;
  • ásványgyapot lapos hőszigetelő rendszer készítésekor;
  • 6 cm-nél vastagabb EPS lap alkalmazása során;
  • beton alapfelületen minden esetben;
  • két szintnél magasabb épület esetén;
  • épületek sarkainál 20-20 cm-re az éltől, mindkét csatlakozó falsíkon az építmény teljes magasságában (2 db/lap);
  • kiegészítő dübelezés szükséges, amennyiben valamilyen oknál fogva a ragasztó felületi tapadása nem garantált.

A dübelek kiosztása

  • EPS lapoknál a „T” séma használata javasolt (minden lap közepébe és minden vízszintes és függőleges csatlakozáshoz 1-1 dübel). Ásványgyapot lapoknál a „W” séma használata javasolt, ebben az esetben a dübelek lapszéltől való távolsága kb. 5 cm legyen.
  • Ezután a lapokat síkba kell csiszolni, hogy a lapcsatlakozásoknál és éleknél ne jelentkezzen egyenetlenség. Ásványgyapot lapoknál a vastagabb ragasztó biztosít kisebb korrekciós lehetőséget.
  • A következő lépés az élek kiképzése. Műanyag vagy fémből készült hálós elvédőket kell felragasztani, Az üvegszövettel kasírozott elvédők alkalmazása, meggyorsítja, egyszerűsíti a kivitelezői munkát,hiszen az üvegszövet toldását az élvédők „szoknyái” biztosítják. A nyílászárók sarkainál, a várható repedésekre merőlegesen, kb. 20-30 cm-es üvegszövet erősítés szükséges a normál üvegszövet hálón kívül. Erkélylemezek, függőfolyosók, árkádfödémek, valamint egyéb szerkezeti elemek, amelyek vízszintes éleket adnak, vízorros elvédő profil beépítését teszik szükségessé.
  • Az üvegszövet háló-sávokat, a toldásoknál 10 cm-es átfedéssel kell a felületre ágyazóglettbe helyezni úgy, hogy a végső glett réteg az egész felületen teljesen eltakarja a hálót. Az ágyazó réteg vastagsága, a hőszigetelő rendszer típusától függően az alábbi vastagságokban készül

Az üvegszövet beágyazására használt ragasztó rétegvastagsága minimum 3-5 mm.

Alapozás és színezés előtt ajánlott a megkötött felületi glett réteg átcsiszolása, hogy kellően sík és egyenletes legyen. A glettrétegnek teljesen ki kell száradnia, hogy a színvakolat a kívánt színárnyalatot foltmentesen biztosítsa. Ügyeljünk a színezés helyes időzítésére, az időjárási viszonyok figyelembevételével. Az egyes rendszerekhez tartozó színes fedővakolatok felhordása a nemesvakolatok ill. vékonyvakolatok technológiai szabályai szerint történhet.

Hogyan használjuk a webertherm ragasztókat?

  • A ragasztót víz fokozatos hozzáadásával kenhető konzisztenciájúra keverjük. A keverést 5 percen belül megismételjük. A bekevert ragasztót 3 órán belül használjuk fel.
  • A hőszigetelő lapok vastagságának megfelelő vízorros lábazati indítósín használata szükséges. A  hőszigetelő lapot a szélein (nem a vastagsága mentén) és 2-3 pontban a felületén kenjük be ragasztóval (kb. 40 % fedettség szükséges). A fenti pont-perem módszernek köszönhetően a táblák síkbeli beállítása lényegesen egyszerűbb, mint ha teljes felületen ragasztanánk a táblákat. A ragasztó rétegvastagsága maximum 5 cm lehet.
  • A hőszigetelő lapokat lapokat kötésben ragasszuk fel.
  • A mechanikai rögzítésre (dübelezés) minden esetben szüksége van, hiszen a szélszívás és a „matrac effektus” károsító hatásai ellen csak a mechanikus rögzítés nyújt megoldást.
  • Ügyelni kell a dübelek beütésénél, hogy a kelleténél ne üssék túl a rögzítő elem tányér részét (és persze ne is lógjon ki a  síkból) mivel az erre a részre kerülő többlet ragasztó nehezebben szárad ki és a végeredményben esztétikai hibákat (foltosodást) eredményezhet. 

Fontos tudni!

A webertherm rendszerek felépítése +5°C alatti és +25°C feletti felületi és környezeti hőmérsékletnél nem javasolt. Munka közben kerülni kell az erős napsugárzást és esőzést. Az elkészült felületet 24 órán belül nem érheti fagy és csapóeső, védeni kell a tűző napsütéstől. A szerszámokat, edényeket használat után vízzel azonnal meg kell tisztítani. Ugyanígy kell eljárni az esetlegesen szennyeződött felületekkel is. A munkafolyamat alá nem vont felületi részeket gondosan takarjuk le, mert utólag maradéktalanul nem tisztíthatók meg. Bőrfelületre, ruhára kerülő anyagot azonnal, bő vízzel lemosva el kell távolítani. Elszennyeződött anyagot újrafelhasználni tilos!

Hőszigetelő rendszerek készítése során az alábbi táblázatban megadott síkbeli mérettűréseknek kell megfelelni:

Alapfelület vonatkoztatási alap mérettűrés
falfelületen, vakolaton 2 méteren belül ± 5 mm
hőszigetelésen 1 méteren belül ± 2 mm
hőszigetelésen, átcsiszolás után 2 méteren belül ± 2 mm
beágyazott hálón, átcsiszolás után 1 méteren belül ± 1,5 mm
vékonyvakolaton 1 méteren belül ± 1 mm